Fenekestül felforgatta a munka világát (is) a Covid. A járvány alatt a dolgozók és a vezetők is olyan változásokon estek át, ami némely esetben még a sokat látott szakembereket is meglepte.

Az immár egy éve tartó koronavírus-járvány hatásait vizsgálták pszichológusok, akik azt találták, noha a legtöbben a változás és a túlélés szóval jellemezték az elmúlt egy évet, a sok nehézség ellenére mégis megjelentek egyértelmű, előremutató pozitív tendenciák: a munkavállalók önállóbbak, önazonosabbak, a vezetők pedig emberségesebbek lettek.

Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.

Gyakran halljuk a szót: kiégés, és nagyjából tudjuk is, mit jelent. De azzal már lényegesen kevesebben vannak tisztában, hogy nem csak egyre gyakoribb kortünet, de egyre fiatalabb korban bekövetkezhet. Ma már nem ritka, hogy az x vagy a z generáció tagjai érzékelik magukon a tüneteit – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus. De beszélt még a különböző generációk útkereséséről is, ahogy arról is, miért kulcsfontosságú, hogy el tudjuk választani a munkát a magánéletünktől. Interjú.

Úgy tűnik, az otthoni munkavégzés sokáig velünk marad a járvány után is. A home office szabadsága azonban nem való mindenkinek és számos veszéllyel is jár – de ezek a hátrányok néhány egyszerű módszerrel és odafigyeléssel minimalizálhatók.

Egy kép van előttem az egyetemi évekből: ahogyan Skinner, az angol pszichológus egy fekete-fehér videón a galambokat kondicionálja arra, hogy csak bizonyos ingerekre reagáljanak, szelektálják őket. Az elején az állatok minden jelre mozdulnak, mert várják a jutalomfalatokat. Majd később okosan és gyorsan megtanulják, melyik gomb megnyomásával juthatnak hozzá a finom falatokhoz. Végül a gonosz tudós összevissza küldi a jeleket, teljesen megzavarva szegény madárkákat, akik inkább mindig nyomják a gombot, nehogy lemaradjanak a jutifalatról.

A millennium és Z generáció reakciója a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos változásokra átalakíthatja a munkahelyekkel kapcsolatos elvárásokat.

A millennium és Z generáció reakciója a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos változásokra átalakíthatja a munkahelyekkel kapcsolatos elvárásokat.

A technológia szintje, az automatizáltság mértéke, a vezetők személyiségének rugalmassága, a szervezeti kultúra szabályozottsága egyaránt meghatározó

Rádiós interjú

Az otthon maradt munkavállalók negyeden naponta két órát túlóráznak, és a pénznél fontosabb nekik az emberi kommunikáció – derül ki egy friss felmérésből

Minden negyedik munkavállaló 2 órával többet dolgozott a kötelező home office-ból, mint azelőtt

A megfelelően kommunikáló, humánus és home office lehetőséget biztosítani képes munkaadók lesznek a következő válság munkaerőpiaci nyertesei, derül ki a legfrissebb hazai munkaerőpiaci felmérésből.

A megfelelően kommunikáló, humánus és home office lehetőséget biztosítani képes munkaadók lesznek a következő válság munkaerő-piaci nyertesei, derül ki a legfrissebb hazai munkaerő-piaci felmérésből.

A megfelelően kommunikáló, humánus és home office lehetőséget biztosítani képes munkaadók lesznek a következő válság munkaerőpiaci nyertesei, derül ki a legfrissebb hazai munkaerőpiaci felmérésből.

A megfelelően kommunikáló, humánus és home office lehetőséget biztosítani képes munkaadók lesznek a következő válság munkaerőpiaci nyertesei, derül ki a legfrissebb hazai munkaerőpiaci felmérésből.

Minden negyedik munkavállaló sokkal, 2 órával többet dolgozott a home office ideje alatt. De nem csak ez az oka annak, hogy 100 dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz – derül ki az első, a koronavírus munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, átfogó magyar kutatásból.

A tavalyi, még hagyományos formában megtartott SMART konferencia egyik fénypontja volt a „digitális detox” témakörével foglalkozó panelbeszélgetés. Az elmúlt egy év, de főleg két hónap annyi új, szokatlan helyzettel, érzéssel, kihívással szolgált mindenki számára, ami miatt kíváncsiak voltunk, hogy a panel résztvevői (Szirtes Hajnalka, Krajcsó Nelli, Bogár Bence és Ölveczky Tamás) hogy élik meg ezt az időszakot. Ezért újráztunk, ezúttal digitálisan, a DIGITALK Podcast keretein belül.

Az idén októberben Párizsban megtartott UNLEASH PARIS HR Tech konferencián arra a kérdésre kerestem a választ az előadóktól, hogyan alakítja át a technológia fejlődése a munkahelyeket, a szervezeteket, és mire kell felkészülni az elkövetkező öt-tíz évben.

Az emberek alapvetően két dimenzió mentén helyezkednek el: vagy önállóak az életükben és igyekeznek ezt megtartani vagy függenek másoktól.

Még áprilisban rendezték meg a világ legnagyobb hr, tech és digitalizációs konferenciáját, az Unleasht, most épp Londonban. Megnéztem Susan Greenfield bárónő, agykutató előadását, aztán beszélgettünk arról, mit tesz az emberek agyával a digitalizáció. Sarkos véleménye van: szerinte kezdünk autistákká válni, és a szülőknek is lépni kell.

Sötét jövőt vázolt fel a 2019-es londoni UNLEASH konferencián a világ egyik vezető közgazdásza, Dr. Daniel Thorniley. A legégetőbb problémák közt említette a nyugdíjkérdést, az elszegényedést, az alulképzettséget, és kitért arra is, az, ami most a Brexit kapcsán zajlik Angliában, tulajdonképpen egy átlagos, világméretű tendencia.

Azt mondanám, hogy ez a pont minden technológia esetében igaz. Az AI az automatizálás hasznos eszköze, és fontos kérdés, hogy az ember hogyan használja ezeket az eszközöket.

Önbizalom kérdés a karrier? Biztos, hogy csak azért maradunk egy cégnél, mert annnyira szeretjük? És nem azért, mert nem merünk kilépni?

A technológiai forradalom még most is zajlik, egyre nyilvánvalóbb, bár jelenleg még kevésbé érthető változásokat hozva. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció, az adatalapú döntéshozatal tűpontos válaszokat ad …

Meglepően hangzik, de a digitalizáció most már az emberekről szól. Arról, hogy hogyan alkalmazkodnak egyénileg és csoportosan is az új tech világhoz. Radikálisan alakul át minden. Ez volt a fő üzenet a múlt héten Amszterdamban megtartott UNLEASH World Conference and Expo rendezvényén. Josh Bersin, a Deloitte jelenleg legelismertebb ipari elemzője megosztotta velünk, hogy mik a legújabb tendenciák a világ vezető országaiban.

A Spark Institute izgalmas és inspiráló Data driven HR estjének harmadik felszólalója Marc Coleman volt, a világ legnagyobb HR tech konferenciájának, az UNLEASH-nek a CEO-ja, akinek a neve mára összeforrt a munka, a HR és a HR tech jövőjével. Az est másik két előadásáról szóló beszámolónk ide (Frankó Csuba Dea) és ide (Bodonyi Dániel)kattintva olvasható.

Data driven HR címmel a Spark Institute egy izgalmas és inspiráló estet szervezett. Bodonyi Dániel előadásában a gyakorlatra helyezte a fókuszt: közelebbről arra, hogyan lehet okosan használni a HR analytics eredményeit. Beszélt többek közt a mérhető ösztönző faktorokról, a megtartásról, a személyre szabott munkavállalói élményekről, és még “digitális útravalót” is adott.

Életünk során számos olyan döntési helyzetbe kerülünk, amikor ki kell jelölni magunknak az irányt, és pontosan kell tudnunk, hogy mely tevékenység motivál bennünket. Erre a döntésre sor kerülhet a tanulmányok befejezésekor is, de a többségnek általában később jön az ihlet. Az alábbi eszköz egy kis segítséget nyújt az önismeret elmélyítésében, erősségeink megtalálásában, ami utat mutathat a számunkra legjobb szakmai megoldás felé.